2009. december 31., csütörtök

2009,

sosem felejtelek el: életem első csajozós éve voltál.

Az év eleje még a pasimról szólt, az volt az utolsó jó korszakunk. Január végén, az Ösztrón találkoztam R-val, aki aztán a következő hónapokra szépen beköltözött a fejembe. Kerestem ÖS-on, Angyalkákon, de hiába, eltűnt. Ver(t)em a fejem a falba, hogy miért hagytam ott - biztos voltam benne, hogy direkt adott meg rossz számot.

Tavasszal randiztam egyet A-val, bejött (főleg a kis bolond nevetése), de én neki nem. Áprilisban (a GH filmklubban) láttam először G-t, a sapkás lányt, akitől az első percben kész lettem. Találkoztam K-val, tetszett is pár hétig (én neki nem), de aztán elmúlt, viszont ő mutatta be nyáron E-t, aki az elsőm lett. De még júniusban kavartam kicsit Orsival az Ösztrón, illetve ott bukkant fel újra G. Egy hét múlva randiztam A2-val, aminek folytatása nem lett, csak következménye: másnap, sokadik nekifutásra szakítottam végre a pasimmal.
Júliusban ismertem meg E-t (K révén, ugye), elvesztettem a "lányszüzességem". Augusztus főszereplője ő lett, bár közel nem annyira, mint amennyire ő szerette volna. A hónap végi ÖS-on szedtem fel E2-t, vele utána még találkozgattam, többet akart, vége lett (bár nemcsak azért). Akkoriban sokszor láttam G-t, de nem léptem egyről kettőre. Októberben megtaláltam R-t, egy nappal később írtam neki, mint M. Vele jött össze. C'est la vie. Visszavonultam, el akartam marni, azt hittem, sikerült is. Mikor két hete írt, meglepődtem. Leveleztünk, rögtön meg is hívott szilveszterezni.


Én pedig holnap megyek. Nincs terv, nincs cél, megnézem őket.

2009. december 28., hétfő

R-val és a barátnőjével (meg még pár másik emberrel) töltöm a Szilvesztert.

Következetes-e vagyok?

2009. december 23., szerda

R barátnője szerint ők most házasságban élnek (forrás: Angyalkák). Egyébként bő két hónapja vannak együtt.
Most ezt egy kicsit nem bírom komolyan venni.


"Ez olyan szép! És olyan leszbikus!"

2009. december 22., kedd

december

Négy éve ilyenkor az akkori szerelmemet zaklattam, hogy tartsa be, amit ígért (már szakítás után voltunk).

Három éve ilyenkor nyílt ajánlatot tettem a nálam kb húsz évvel idősebb "főnökömnek" a karácsonyi buliban (nem élt vele a hülyéje).

Két éve ilyenkor félreléptem éppen.

Egy éve ilyenkor pedig éppen visszamentem ahhoz, akit egy évvel azelőtt megcsaltam., majd egy héttel később félreléptem megint, de már nem pasival.

Idén? A férfiakat már leszarom, a nők meg éppen engem szarnak le, oké, rendben, nyilván megérdemlem. Az év utolsó éjszakája egy nagy kérdőjel, de terveim szerint továbbépítem a jó híremet.


Boldog karácsonyt, angyalkáim! :)

2009. december 16., szerda

Most meg úgy tűnik, lesz itt még R-ezés, szóval jöhet a pofon.
Felbukkant, én meg... áhh, nem is merem leírni.


Nem bírok nem flörtölni vele. Ez baj. (És az a legnagyobb baj, hogy valójában azt képzelem, hogy ez nem baj.)

2009. december 6., vasárnap

Hidd el, csaj, nem a te hibád.

Nem te tehetsz róla, hogy én nem szeretem, ha valaki fel akar szedni. És arról sem, ha engem nem érdekel ismeretségünk első öt percében, hogy mi az életcélod. Arról sem, ha engem nem nyer meg, hogy te elítéled, ha valaki az Angyalkákon (bárhol) csak szexet keres. Arról sem te tehetsz, hogy én már nem szeretek a múltamról beszélni. Az pedig végképp nem a te hibád, hogy tizenkét évvel fiatalabb vagy nálam. Nagyon kedves, hogy 22-nek néztél, de tévedtél kilenc évet. Fiatalság, bolondság.

Nem a te hibád, hogy felkértél táncolni. Az sem, hogy átöleltél. Hogy viszonoztam a csókod. Viszont volt egy pont, mikor figyelned kellett volna, emlékszel? Megkérdezted, tetszel-e nekem, és én azt feleltem - bevallom, gyáván -, hogy nem tudom. De tudjuk be annak az óvatlanságod, hogy már ittál. Hogy késő volt. Hogy tizenkilenc éves vagy.

Most már mindegy. Nem sajnálom, hogy leléptem, mikor te kimentél a mosdóba.  Mindkettőnknek így az egyszerűbb.


De hidd el, nem a te hibád.

2009. december 4., péntek

Ha még egyszer számra (és/vagy billentyűzetre) veszem R. nevét, üssetek meg. De baromi durván.


Óhogyazaz...