mégis azt kell mondanom, hogy bár nehéz időszakon megyek keresztül, újra kezdem jól érezni magam a bőrömben. valami átkapcsolt bennem pár hete: egyik napról a másikra érthetetlenné vált számomra, hogy miért utáltam magam az elmúlt pár évben. talán elértem a mélypontot, nem tudom. a szociofóbiám is olvadni látszik, és újra elkezdtem emberek közé járni.
mostanában inkább dühös vagyok és szomorú. egyszer ez, egyszer az, és ettől a libikókától kezdek nagyon elfáradni. úgy érzem, parkolópályára állítottak egy éve, és minél inkább visszatalálok magamhoz, annál szűkebbnek érzem ezt a szerepet.
ahogy meguntam a depressziót, meguntam a várakozást is.
