Képtelen vagyok bárkinek is írni/válaszolni Angyalkákon, ami a "helyszínt" tekintve lehet, hogy nem akkora baj, de attól tartok, hogy egy jóval normálisabb társkeresőn is hasonló lenne a helyzet.

Csak tudnám, miért hiszem azt erről a nőszemélyről, hogy minimum ő Kate Moenning...

Szóval álldogált még egy ideig a fal mellett, majd a csaja behúzta a táncterembe. Éreztem Képzeltem némi disszonanciát a jelenetbe, de próbáltam nem törődni vele. Úgyis mindegy...

Ez a két nő* kicsinál engem.

*G. és R. 

Elmondtam, milyen fent, most elmesélem, milyen lent.

Lementem Zsuval Glambe, mert annyira látni akarta. Én nagyjából arra számítottam, mint ami volt, mínusz G.

Először a csaja tűnt fel, aztán ő. Egy pohár bor a kezében, az imádnivaló mosoly az arcán. Jól van, láttam én egy hete is, igaz, csak pár percre, ma is túlélem. Csak az a baj ilyenkor, hogy megszűnik más létezni. Hiába nézegettem én előtte más helyes csajokat, ha ő megjelenik, számomra kiürül a táncparkett, csak én vagyok és ő (plusz a rá csimpaszkodó nője).

Kimegyünk a "folyosóra" Zsuval, leülünk. A teremből olcsó diszkózene morajlik. G is kijön, egyedül, megáll a fal mellett, nekidől, lehajtja a fejét, komótosan rágyújt. Érzem a fülemben a saját vérem, még az ócska tuctucot is elnyomja a dübörgése. Ha kimennél a mosdóba, útközben odaléphetnél hozzá... Elindulok. Megremeg a lábam, de megyek tovább. Aztán megállok. Előtte.

- Jól vagy? - tátogom neki a hangzavarban.

A mosoly most rám villan. Kezével mutatja a mindenki által jól ismert jelet: minden oké. Bólintok. A forró hullám a mosdóig kísér.

Ma azért leizzadtam kissé.

Anyukám ugyanis megkérdezte, hogy a nagymamám odaadhatja-e a telefonszámomat a volt szomszéd (Pesten élő) unokájának. Valami velem egykorú komoly fiúról van szó, aki nem talál magának barátnőt. Szegény...  A nyelvem hegyén volt, hogy én meg egy komolytalan nő vagyok, és én sem találok magamnak barátnőt, bár én annyira nem is keresek, elég lenne szimplán egy helyes csaj is, akivel dughatok, de inkább csöndben maradtam. Anyukámmal régóta nem vagyok olyan bizalmas viszonyban, hogy az ilyen jellegű információkat megosszam vele. Utána elkezdett faggatni, hogy van-e valakim, illetve hogy alakul-e valami. Sajnos ezt mostanság egyre gyakrabban előhozza, gyanús neki ez a nagy csönd.

Valószínűleg nemsokára ki fog törni a balhé...

Mivel egyszerűen nincs más megoldás, sem B lehetőség, el kell távolítani. Ne akarjon kávézni, csevegni, barátkozni se - soha többé. Forduljon el teljesen. Szarjon le.

Erre a legegyszerűbb csatorna a Facebook lesz természetesen: az én cinikus hozzászólásaim túl kemények az ő kis idealista lelkének... Kurvaélet, nah. 

Sejtszinten vágyom rá.

De sebaj, majd elmúlik.

Nagyon szeretném látni. Épp ezért nem fogom.

She rocked my world.

Végtelenül önző. Akárcsak én.

Minden héten meg kell piszkálnia. Hiába higgadok le, hiába kezd halványulni az "emléke", bedob valamit. Lehet az egy egyszerű 'hogy vagy?' is - bár ma továbblépett, mert találkozni akar velem (barátian kávézni) -, nekem rögtön a fejembe tódul a vér. Érzem a hatalmát felettem, én pedig el akarom tőle venni, mert nem érdemli meg.

Letiltva - megint.

Nem szóltam neki arról, hogy írt nekem a csaja tegnap. Azt sem érdemli meg. 

Tessék mondani, mit kellene gondolnom, ha annak a csajnak a barátnője ír nekem ismerkedős "statit" az Angyalkákon, aki nagyon bejött nekem, csak ugye.

Minden nő ribanc, azt.