nemangyal

A második lány klasszikus egyéjszakás kaland.

Lemész az Ösztrosokkra, odaköszönsz az ismerősöknek, sóhajtva megállapítod, hogy az a sapkás csaj még mindig baromi helyes, és persze továbbra is közömbös feléd, odamész a többiekhez, köztük ott az "exed", és pár ismeretlen, az egyik kis barna szemüveges, észreveszed, hogy figyel, rámosolyogsz, unod a zenét, aztán mégis jön egy jó szám, táncoltok, közeledik a kis barna, aztán már átöleled, attól fogva nem megy mellőled, elkíséred sört venni, iszod a magadét, megcsókol a pultnál, aztán már csak a szája van, és a dereka, a nyaka selyme, a haja az ujjaid közt, eltelik egy óra, talán másfél, megkérded, leléptek-e, igent mond, látod, hogy erre várt, odaintetek a többieknek, fogja a kezed, beszélgettek, míg hazaértek, hátulról átölel, ahogy nyitod a zárat, a macska az előszobában kajára vár, a lány pedig arra, hogy levetkőztesd.

Már a vastag sötétkék függöny sem tagadhatja le, hogy jön fel a nap. Nem haragszol, ha nem alszom itt? Dehogy bébi, nincs semmi baj. Nézed, ahogy öltözik, elmented a telefonszámát, kéri, hogy csörgesd meg. Az ajtóban visszafordul. Mikor találkozunk? Nem tudom, majd megbeszéljük.